Magyar Nemzeti Galéria English

Állandó kiállítások

Önarckép
Kozina Sándor

Önarckép

1832
olaj , vászon
73 x 58 cm

Ltsz.: 6097
Helye az állandó kiállításon: B-C épület I. emelet
Térkép

Kozina Sándor - Önarckép

Kozina Sándor, a magyar korai romantikus festészet képviselője, elsősorban arcképeiről ismert. Bécsi akadémiai tanulmányai során festi Vízözön című képét, amellyel felhívja magára József nádor figyelmét, aki négy évre évi 400 forint ösztöndíjat biztosít számára, hogy művészileg képezze magát. Kozina 1829-ben Itáliába megy: barátja és pártfogója, Szemere Bertalan feljegyzéseiből tudjuk, hogy számos városban, így Firenzében, Nápolyban és Velencében is megfordult, hosszabb ideig Rómában is élt. Firenzébe minden bizonnyal többször visszatért, amint ezt 1832-es Önarcképe is bizonyítja. A romantikus hangvételű önarckép, a század folyamán kedveltté váló, a külsőségek helyett az arcra - a személyiségjegyekre, a jellemre, az érzelmi-pszichikai állapotok rögzítésére és kifejezésére - koncentráló mellkép típusához sorolható. Ugyanakkor Kozina művén a háttér is fontos szerepet játszik. Egyfelől jelzi a kép keletkezésének színhelyét, tehát topográfiai útbaigazításként is szolgál, másfelől a festői elemek gazdagságával fontos hangulati elemet képez. A gomolygó sötét felhők és a távolban felcsillanó kék égbolt a vihar elvonulását jelzik. A lemenő nap fénye élesen világítja meg Firenze híres épületeit, a Dómot és a Campanile tornyát, a régi hidat, s megcsillan az Arno vizén. A táj itt nemcsak jelzés vagy üres kulissza, hanem az arckép érzelmi háttere, színhelye a festő életének, életútja e fontos szakaszában.

vissza