Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális idoszaki kiállítások

Hans Rueber von Püchsendorf felsőmagyarországi főkapitány síremléke
Észak-magyarországi (?) szobrász, 16. század vége

Hans Rueber von Püchsendorf felsőmagyarországi főkapitány síremléke

1585 k.
, fehér márvány
185 cm

Ltsz.: 55.1593
Helye az állandó kiállításon: D épület I. emelet, C épület lépcsőforduló
Térkép

Észak-magyarországi (?) szobrász, 16. század vége - Hans Rueber von Püchsendorf felsőmagyarországi főkapitány síremléke

Az életnagyságú, páncélba öltözött figura kontraposztban áll; jobbjában vezéri botot tart, balját alacsony emelvényen álló sisakján nyugtatja. A márványszobor reprezentatív falisíremlékhez tartozott. Ez - mint a hasonló, épen maradt építmények alapján tudjuk - nagyméretű keretarchitektúra lehetett, amelynek középpontjában, fülkében állt az elhunyt szobra. Az építményen címer, feliratos táblák (esetleg allegorikus alakok) kaptak helyet. Ez a késő reneszánsz síremléktípus nyugatról került Magyarországra, és több példáját ismerjük a 17. század első feléből (Pálffy Miklós komáromi, érsekújvári és esztergomi főkapitány [†1600], Draskovich János horvát bán, tárnokmester [†1613, mindkettő: Pozsony, Dóm]; Illésházi István nádor [†1609, Bazin, plébániatemplom], Thurzó György nádor [†1616, Árva vára]). A Rueber-síremlék volt közülük az első; az országban ekkor még szokatlan választást az elhunyt magas rangja - és erős kötődése a Habsburg-udvarhoz - magyarázza. A sírszobor a maga műfajában kvalitásos alkotás; az lehetett az egész emlékmű is. Elemei készen kifaragva érkeztek Kassára, s ott az együttest csak összeállították. Az építmény eredetileg a Szent Erzsébet-plébániatemplom Cromer-kápolnájában (a későbbi káptalani sekrestyében) állt. 1733-ban azonban - egy új oltárnak útjában lévén - a protestáns főkapitány síremlékét szétbontották. A keretarchitektúra elemei elkallódtak, nem ismeretesek, csak a főfigura őrződött meg.

vissza