Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

A párizsi kollázssorozat (1958-1959)

Bálintot Párizsban egy jó szándékú önzetlen mecénás, dr. Czitrom Pál segítette. Az ő lakásának picinyke manzárdszobájában élt és dolgozott párizsi tartózkodásának teljes hat éve alatt. Alkalmankénti fulladásos rohamai és honvágya miatt is fokozódó depressziói miatt sokszor alig mozdult ki lakrészéből. A magány, amennyire jót tett művészetének, annyit ártott idegrendszerének.

Bálint a munkába menekült. Szorongásainak minél gyorsabb feloldása érdekében ötven-hatvan darabból álló kollázssorozatba kezdett. Vajdával való hétéves közös munkája alatt nem tudta kivonni magát barátja kollázsainak hatása alól. Az idők folyamán, Moholy- Nagy, Kassák és Max Ernst ilyen jellegű művei által is befolyásolva, olyan eszközhöz jutott, amellyel dadaista és szürrealista érintettsége miatt is szinte naplószerűen és gyorsan kifejezést adhatott művészi elképzeléseinek. A szobája melletti kis raktárban bukkant rá a Life és a Paris Match magazinok összegyűjtött évfolyamaira és bennük számtalan lehetőségre, hogy a fényképezőgép által megörökített tartalmak jelentéseiből új jelentéseket kreáljon. A fehér kartonlapon ide-oda helyezgette az ollóval kivágott ábrákat, mindaddig, míg formai nyugvópontjukra nem talált. Maga sem tudta, hogy mi vonzotta az egyik formát a másik mellé, ezért módszerét képzettársításos öntudatlan önvallomásnak nevezte el. A néző e munkákon keresztül, az önvallomás pontos követésének képessége nélkül is Bálint érzelmi vibrációinak terébe kerül, hiszen a képrészletek jelentésbeli, formai és térbeli ütköztetésével érzelmi feszültség teremtődik. A papírra helyezett figurák esetenkénti elforgatása a kétdimenziós térben hűen tükrözi Bálint le-fel mozgó kedélyállapotának aktuális állását, hogy érzelmeiből éppen mit mutat meg: "a repülés vágyát vagy a zuhanás iszonyát". Olykor groteszk helyzetekkel feszíti szét kollázsainak drámai közegét, más alkalommal viszont ugyanazokkal oldja. Énjének e kettőssége a címválasztásban is megmutatkozik. Hol szorongásainak ad hangot bennük, hol pedig jellegzetes szóvicceit alkalmazva hozza zavarba nézőjét. Kollázsain felbukkannak festészetének állandó motívumai is, de az áramlás kétirányú, hiszen a Paris Matchból kivágott algériai "burnuszos" nő alakja - gyakori motívumként - közvetlen ezután megszületendő érett festészetébe költözött.

vissza