Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

A NYOLCADIK TEMPLOM. Bálint Endre (1914-1986) művészete

2014. február 1 - május 11.

A Magyar Nemzeti Galéria, folytatva a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát, 2014-ben a modern magyar művészet és az avantgárd egyik legjelentősebb alakjának, Bálint Endrének rendez kiállítást. A művész születésének 100. évfordulója alkalmat ad arra, hogy egy átfogó életmű-kiállítással idézzük fel munkásságát.

Bálint Endre századunk egyik legtitokzatosabb művésze. A titok egyik magyarázata Bálint sokoldalúságában rejlik. Bálint festő és grafikus volt, de készített objekteket, fotómontázst, kollázst, monotípiát, írt verset, önéletrajzot. Ezt az eredeti és változatos életművet utoljára 1984-ben láthattuk a Műcsarnokban.

A mintegy 350 művet bemutató kiállításon nemcsak az ismert alkotásokkal, hanem eddig magángyűjteményekben rejtőzködő művekkel is találkozhat a közönség.

A következő nagyobb kiállítási egység középpontjában az 1950-es éveknek a szürrealista látásmód elmélyüléséről tanúskodó alkotásai, a sajátos Bálint-szótár - azaz a kompozícióiban rendre visszatérő képi formulák, alakzatok - kialakulását dokumentáló művek, a sárospataki és a zsennyei alkotóházban töltött időkhöz kapcsolódó munkák állnak.

Bálint a forradalom utáni helyzettől félve, valamint magánéleti okok miatt 1957-ben elhagyta Magyarországot. Ötéves párizsi tartózkodása alatt új témákkal, új motívumokkal és új műfajokkal gazdagította művészetét. Franciaországi éveinek legnagyobb szabású alkotása az 1958-ban az Édition Labergerie kiadásában megjelent Jeruzsálemi Biblia illusztrálása. A 45 egész oldalas színes, illetve 1250 arany-fekete szövegközti illusztrációt tartalmazó díszkiadás mellett a grafikák számos eredeti lapját, illetve Marc Chagall bibliaillusztrációit egy külön tematikus blokkban mutatjuk be. Kiállításunk kiemelkedő értékű darabja az a keskeny gerendára festett 13. századi katalán munka, amelyet a barcelonai Katalán Nemzeti Múzeum most először adott kölcsön egy külföldi kiállításra. Bálint számára életre szóló inspirációt jelentettek ezek a különös középkori festmények. Barcelonában fogalmazódott meg benne az "Itt már jártam valaha" érzése, és az ilyen című, és hasonlóképpen keskeny formátumú festményein tisztán tetten érhető a középkori katalán művészet ihletése.

A párizsi éveket Bálint párizsi műteremszobája segít felidézni, amelyet archív fotók alapján sikerült rekonstruálni. Itt készültek a művész kollázsai és fotómontázsai is, amelyeket szintén külön egységben mutatunk be.

1962-es hazatérése után Bálint festői világa egy időre szikárabbá, egyszerűbbé vált. Felfedezte ugyanakkor a tárgyak, az objektek világát. Kiállításunk egyik leglátványosabb egysége Bálint objektjeinek, azaz használt, törött, kopott tárgyakból újjáértelmezett műalkotásainak oltárszerűen elrendezett együttese. Mindezekben már érződik Bálint vonzódása a folklórhoz, a hétköznapi élet legegyszerűbb, sokszor hulladékként kezelt, de mégis személyes sorsokat feltáró tárgyaihoz. A zsennyei nyarak, majd az 1972-es féléves berlini ösztöndíja után festészete is eljutott a színpompás, monumentális összegzésig. Ugyanakkor a beteg tüdeje miatt a festéstől eltiltott művész élete végén ismét visszatalált a kollázs műfajához.

A bemutatásra kerülő festmények, kollázsok, monotípiák, objektek között számos művet külföldi - főleg párizsi - gyűjteményekből hoztunk haza. Bálint művészi korszakait saját művei mellett magyar és külföldi kortársai (Vajda Lajos, Czóbel Béla, illetve Georges Braque, Marc Chagall, Pablo Picasso, Max Ernst) alkotásainak bemutatásával, dokumentumokkal, fotókkal, filmekkel, illetve alkotói miliőjével - párizsi padlásszobájával vagy híres, Rottenbiller utca 1. alatti lakásának leírásával - idézzük fel.

A kiállításhoz egy új, átfogó kutatásokon alapuló monográfia is készült, amelyben az olvasók eddig soha nem publikált dokumentumokkal, fotókkal, életrajzi adatokkal, emlékezésekkel és nem reprodukált művek sorával találkozhatnak.

A kiállítás kurátora és a Bálint-monográfia szerzője Kolozsváry Marianna művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.

vissza