Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

A kiállítás egységei

"Általad nyert szép hazát...." - című tematikus egység a Honfoglalás és a középkor sorsdöntő eseményeit jeleníti meg és feleleveníti azokat az évszázadokat, amikor Magyarország Európa egyik jelentős hatalmává vált. A terem középpontjában Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása áll. Az Országház épületébe szánt hatalmas festményt most először láthatja a nagyközönség. Ebben a teremben kap helyet Benczúr Gyula 1875-re befejezett díjnyertes kompozíciója, a Vajk megkeresztelése is.

A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az "Ész, erő és oly szent akarat..." című egység jeleníti meg, míg a történelmünk tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az "Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt..." idézet jegyében rendezzük meg. A török háborúkat feldolgozó kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan közel 4 méteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus főművei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király, illetve Hunyadi László ábrázolásain keresztül.

Az "Ész, erő és oly szent akarat..." című szekció, a kiállítás egyik leglátványosabb egysége, a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba. Ritka alkalom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöki irodájának dísze, Friedrich Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló életnagyságú portréjának Vastagh György által készített másolata kikerül az Akadémia falai közül. Széchenyi portréja mellett egy, József nádor allegóriáját ábrázoló, ritkán látott alkotás is itt kap helyet, Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló hatalmas festménye mellett. Ebből a sorozatból nem hiányozhatnak a Himnusz és a Szózat költőinek és zeneszerzőinek portréi sem.

A kiállítás harmadik fontos egysége külön teremben kap helyet, ahol könyvtári és levéltári anyagok segítségével kapunk képet a magyar történelem és kultúrtörténet néhány fontos eseményéről. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek legrégebbről - kb. a 12. századból - fennmaradt lejegyzéseit őrzi, a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, amely Erdély történetével kapcsolatos törvények - köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is - legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy törvénykönyve, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata, s az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett, ebben a teremben találkozhatunk a Himnusz és a Szózat eredeti kézirataival, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseivel is. Ezt a termet díszíti Magyarország első, 1528-ban készült színes, fametszetes térképe, valamint Hell Miksa 1802-es térkép-rekonstrukciója az Anonymus által említett helyszínekkel. A modern korszakot Batthyány Gyula egy nagyjelentőségű történelmi kompozíciója, az Ezer év küzdelmei képviseli. Varga Nándor Lajos 1934-35-ös Magyar múlt című fametszet sorozata a két világháború között kultivált történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája, ami a középkortól egészen Horthy Miklós koráig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A 40 lapos sorozatból 20 tételt mutatunk be a kiállításon.

vissza