Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

Ószövetség és Újszövetség

Id. Markó Károly festményei között kiemelkedő helyet foglalnak el bibliai témájú tájképei. Markó még pályájának kezdetén, az 1820-as évek közepén festette meg az első ó- és újszövetségi jeleneteket ábrázoló képeit, egy időben a legkorábbi mitológiai műveivel. A legtöbb ekkor készült festménye már tematikájában és kompozíciós megoldásaiban is megelőlegezi az érettebb Markó-stílust, elegendő a Menekülés Egyiptomba, a Krisztus és a szamáriai asszony című képsorozatokra gondolni. Pár évtizeddel később más bibliai témák következtek, melyek szintén végigkísérték Markó egész életművét, és amelyek a művész hírnevét tovább erősítették. Így az 1840-es évektől kezdve találkozhatunk a A tanítványok elhívása, illetve a Jézus az emmauszi úton című kompozíciókkal, majd az 1850-es évektől egy-egy korábbi téma újjászületésének lehetünk tanúi. Így Jézus megkeresztelését Markó már az 1840-es évek elején jó néhányszor megfestette, majd több mint tíz évvel később a mexikói megrendelés során újrafogalmazta. Markó gyakran ábrázolta Jézus csodáit is, így például a vihar lecsendesítését, illetve az ördögtől megszállottak meggyógyítását. Markó nemcsak az Újszövetség festője. Mégis, az ószövetségi témák is az Újszövetség fényében értelmezhetők: Illés ételszaporítása és az özvegy fiának feltámasztása Krisztus csodáira is vonatkozhatnak, Ruth és Boáz történetében pedig felfedezhetjük a szombat megszegésének, a kalászszedésnek a motívumát is. A képsorozatok vagy az egész életművön átívelő témák mellett vannak olyanok is, amelyek nem folytatódtak: ilyen például a megfeszített Krisztus képe, az etióp megkeresztelése vagy Szent Pál hajótörése. A legtöbb bibliai téma követőkre talált a Markó-tanítványok körében is: Markó Ferenctől ismerjük a Krisztus megkeresztelkedése a Jordánban című képet, Markó András pedig befejezte apjának a Jézus Pétert az Anyaszentegyház fejévé teszi című művét.

vissza