Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

Párizs - A csúcson (1957-1962)

A sors fintora, hogy korai korszakai franciás stílusa miatt kritizált Bálint éppen Párizsban talált rá egyedi kifejezésmódjára, és vált sajátosan magyar festőművésszé. Ennek oka részben az, hogy ide már Sárospatakon kiérlelt új formanyelvével érkezett, amelyet a Jeruzsálemi Biblia itteni munkálatai során tovább gazdagított. Másrészt honvágyából, betegségéből és családjának hiányából fakadó depressziója miatt került olyan állapotba, hogy kizárólag szelleme belső tájaira kezdett koncentrálni. Érzései őszinte megjelenítésével ábrázolta halálfélelmeit és azt a gyermekkor, az otthon élményeiből felépülő nosztalgiavilág álomábráival oldotta. Így kerültek motívumai sorába az egykori józsefvárosi házuk szomszédságában lévő fuvarosok lovai, kocsikerekei, a közeli temető angyalai, a családi ebédek kellékei, a kés, tányér, sótartó, az otthon fényét adó petróleumlámpa és a kölyökkor labdája is, amely bolygóvá vált a festett fadarabokon. A Népliget adta folklórszerű alakzatait, a harsonás angyalt a körhintáról és a Vitéz László-bábuból született vándorlegény figuráját. Motívumai megőrizték ifjúságának szentendrei hatásait és ezeken keresztül Vajda Lajos szellemét. Ezeket a képleteket úgy helyezte el festményein, mint a Párizsban készült montázssorozatán, így mentette át piktúrájába kollázsainak kompozíciós módszereit. Új "soktagú" festményein ezzel megteremtette a képelemek kölcsönhatásának sokrétű lehetőségét. Ábrái megfogalmazták az álmok világában lebegő mivoltukat, ugyanakkor a köztük felbukkanó üres terekben felsejlett egy másik világ dimenziója. Képei sötétjébe egy franciaországi kolostor kövei közül kibukkanó aljnövényzet mohazöldje és rozsdavöröse által csempészett új színt. A lelkét őrlő sötétséggel szemben Bálint megőrizte magában a vásott józsefvárosi kölyök játékos humorát is, amellyel fityiszt mutathatott a halálnak. Ezzel megszületett a jellegzetes bálinti festészet.

De éppen sajátos stílusa akadályozta meg abban, hogy a párizsi galériások trendeket követő igényeibe beilleszkedhessen. Bálint azonban már csak önmagát akarta követni, és miután az otthoni körülmények is rendeződtek, a honvágyától vezérelve 1962-ben hazaköltözött. Megérkező képei láttán ekkor hangoztak el Kassák Lajos híres elismerő szavai: "Bálint, maga akár már meg is halhat!"

vissza