Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

Mária bemutatása a templomban

1795, olaj, vászon, 96 × 96 cm, Szombathely, Egyházmegyei Gyűjtemény

A KÉSŐI MAULBERTSCH ÉS A SZOMBATHELYI SZÉKESEGYHÁZ

A szombathelyi székesegyház 1791-től épült, és már ekkor eltervezte belső díszítését Szily János püspök. Programjában nagy szerepet szánt Maulbertschnek, és hamarosan megrendelte tőle az oltárképeket. A főoltárkép a templom titulusának megfelelően a Vizitációt ábrázolta. A két nagy mellékoltárt Szent Márton és Szent Quirinus tiszteletére állították, a kisebbekre Szent Péter, Szent Pál és Szent László képeit rendelte Szily. 1791 és 1792 folyamán elkészültek a vázlatok, amelyeken Maulbertschnek többször igazítania kellett a püspök kritikája alapján. 1794-95-ben már a mennyezetfreskókról tárgyaltak, a nagykupola Bemutatás-jelenetéhez két modelló is készült. Az építkezés azonban elhúzódott, és a főhajó még nem volt beboltozva, amikor Maulbertsch 1796. augusztus 7-én meghalt Bécsben. A szentély és a kupola freskóinak kivitelezésével Josef Winterhaldert bízta meg a püspök, a főhajó mennyezetképe - Winterhalder halála miatt - Anton Spreng bécsi festőre maradt. 1945-ben bombatámadás érte a székesegyházat; elpsztultak a freskók, és megsérültek az oltárképek. A több száz darabra szakadt Vizitáció-kép már nem került vissza a főoltárra. A székesegyház közelmúltban történt felújítása kapcsán megkezdődött helyreállítása: a középrész letisztított, konzervált, összeépített és részben retusált állapotát a súlyos hiányokkal együtt mutatja be a kiállítás.

A szombathelyi székesegyház négyezeti kupolájába szánt freskó vázlata. Szily János püspök a templom titulusának megfelelő Mária-programot tervezett a boltozatra már 1791-ben, az építkezés megkezdésének idején. Akkor a Templombamenetel (Mariae Opferung) még csak mellékjelenet lett volna a nagykupola Mária születése-freskóján - utóbbi téma a következő programban a hajó mennyezetére került. A Templombamenetel önállósítását maga Maulbertsch javasolta, mégis Jézus bemutatásának tondóba komponált vázlatát küldte meg Szombathelyre 1794 kora tavaszán. Ebben az évben Maulbertsch a strahovi premontrei apátság könyvtárának kifestésén dolgozott. 1795. május 30-án végre ellátogatott Szombathelyre és megköttetett a szerződés; ekkor a székesegyház még mindig nem volt beboltozva. Év végén jelenti Maulbertsch, hogy a mennyezetképekhez valamennyi vázlatot elkészítette, köztük Maria Opferung mit einem Herlichen Templ, már csak az orgonakarzat képe van hátra. Az építkezés lassan haladt, és Maulbertschet 1796. augusztus 8-i halála megakadályozta a freskók kivitelezésében.

Szily Maulbertsch apósa, Jakob Schmutzer ajánlására Josef Winterhaldert bízta meg ezzel a feladattal. Hosszas előkészületek után 1798. február 23-án szerződtek. A püspök maga vásárolta meg Maulbertsch özvegyétől a szükséges vázlatokat: hármat, egyenként 500 forintért. Március 3-án kelt levelében Schmutzer leírja a Szombathelyre postán feladott képeket, közöttük a Templombamenetelt, "immár gyertyák nélkül" - amelyeknek az előző változaton volt szerepük, mint Mária megtisztulásának jelképei. Ezt a művet őrzik mindmáig Szombathelyen.

MÁRIA BEMUTATÁSA A TEMPLOMBAN, 1795

A kör alakú, kidolgozott vázlat Maulbertsch egyik legkitűnőbb műve. Témája a gyermek Mária bemutatása, akit apokrif legendája szerint szülei Istennek ajánlottak hároméves korában, és ezentúl - eljegyzéséig - a templomban szolgált. Enyhe alulnézetben, táblaképszerű, szimmetrikus elrendezésben ábrázolt a jeruzsálemi templom belseje, boltozatát aranyló korintoszi oszlopok tartják négyesével. A háttérben halványan megfestett, a frigyládát őrző szentély is zárt kupolájú, lanternás; Szily kérésére a Bemutatás-vázlattal ellentétben itt csak két ablak nyílik a kék égre. A jelenet mégis fénnyel átjárt, világos, ünnepélyes: a jobbról beeső fénypászma Máriára irányul, baloldalt áldozati oltár füstje száll fel. A lépcső tetején a kísérettel körülvett főpap kitárt karral fogadja az előtte térdeplő, kecses mozdulatú, megilletődött kislányt, akit anyja, Szent Anna karol át. Mögöttük Joachim komor alakja, a jobb alsó körívre rendezve pedig ünneplő emberek tarka együttese. Az előtér korlátja - ellentétben a Bemutatás képével - domború. A kiegyensúlyozott kompozíció mozgalmas figurafelfogással, ragyogó, meleg színekkel párosul, mindezt virtuóz ecsetkezeléssel kelti életre a festő. A freskó-megvalósításnál Winterhalder, amellett, hogy módosította - jóval nagyobb kompozícióba foglalta - a kép arányait és megváltoztatta perspektíváját, az ott körbefutó balusztrádon belül számos mellékalakkal egészítette ki a jelenetet.

Jávor Anna

vissza