Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

Életképtípusok

Ahogyan arról a történeti csendéletek kapcsán szó volt, a 19. századi művészeti írások, illetve kritikák kiemelten kezelték a műfajok hierarchiájában magasabb rendűnek számító történeti festményeket. Ugyanakkor jól megfigyelhető ezekben a szövegekben a festészeti értékrend megváltozása is, például az, hogy milyen nagy jelentőségre tett szert egy korábban alig figyelemre méltatott műfaj, az életkép, más néven zsáner. Ezek a források az életképet a történeti festmény ellenpárjaként definiálták: a történeti kép jelentős személyiségek nagy tetteit ábrázolja, amelyek egy egész közösség sorsát befolyásolták, az életkép viszont egyszerű, névtelen mindennapjait jeleníti meg. Nem véletlen, hogy az életkép egyik fajtája, a népi életkép kiemelt fontosságot kapott, hiszen a korszakban igen erős volt a nemzeti festészet megteremtésének vágya, a "tipikus" hazai alakokat és helyzeteket ábrázoló képek pedig különösen alkalmasnak tűntek erre a feladatra. Borsos József népi életképein látható beállítások, illetve a térábrázolás sémái a kortárs osztrák festészet, főként Ferdinand Georg Waldmüller közvetítésével juthattak el hozzá. Ez a műfaj azonban nem töltött be fontos helyet életművében.

Nagyobb jelentőségűek az ún. szalonzsánerei, amelyeknek egyik legfontosabb jellemzője a frivolitás. A Lányok bál után (1850) és a következő években festett hasonló képek sokat köszönhetnek a 18. századi francia zsánerfestészet (és grafika) pikáns műveinek. Borsosnak ezek a festményei a korabeli Európában ekkoriban divatos neorokokó irányzatba illeszkednek; a képek részletei, a bútorok, ruhák is rokokó jellegűek. Az erkölcsi tanulság teljesen hiányzik, így a képek gyakran ki is váltották a kritika rosszallását "romlottságuk" és "felületességük" miatt.

A portré és az életkép határán helyezkedik el egy jellegzetes 19. századi műfaj: az ideálkép, amely egy érzés, egy fogalom vagy egy embertípus lényegét, ideáját ábrázolja; egy típust, lehet az akár életkép, de cselekmény nélkül, portrészerű beállításban, mint például a galambposta-téma ábrázolásai.

Veszprémi Nóra

vissza