Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

A futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben

A Depero munkásságát bemutató itáliai kiállítás mellett egy közel hatvan alkotásból álló magyar válogatás is látható, amely olyan művészek munkáit vonultatja fel, akik az1910-es évektől a kortárs európai irányzatok tanulságait érvényesítették művészetükben. Az aktivisták lapalapító költővezére, Kassák Lajos állt annak az újító szándékúfiatal művésztársaságnak az élére, akik a művészi kifejezés korszerű formáit keresték. Az újatakarás harcos lendületében lelkesedéssel fogadtak minden művészetikezdeményezést, amelytől friss impulzusokat, bátorító energiákat kaphattak. A francia orientációjú posztimpresszionista, szimbolista hagyományokra épülő irodalmi ésképzőművészeti modernizmus tanulságain túllépve a kortárs európai irányzatok különböző megnyilvánulásaira figyeltek.

Nem véletlen, hogy az 1913 januárjában a budapesti Nemzeti Szalonban megnyílt Futuristák és expresszionisták kiállítása nagy revelációt keltett. Az európai művészetiszcénában jól tájékozódó humán értelmiség egy szűk köre már találkozhatott Umberto Boccioni, Carlo D. Carra, Luigi Russolo és Gino Severini alkotásaival, és hozzánk iseljutottak az "Európa koffeinje"-ként emlegetett Filippo Tommaso Marinetti botrányos szerepléseiről és vihart kavaró kijelentéseiről szóló sajtóhírek. Bizonyára voltak, akikmár 1909-ben a párizsi Le Figaróban olvasták tizenegy pontból álló manifesztumát, amely a futuristák életfilozófiájának egyik legfontosabb kiáltványaként vált ismertté.A művészettörténet távlatából azóta sokszorosan bebizonyosodott, hogy a budapesti kiállításon a futurista festészet főművei szerepeltek. Boccioni A nevetés (1911),Russolo A forradalom (1911), Gino Severini "Pan-pan" tánc a Monicóban (1909-1911) vagy Carra Galli anarchista temetése (1910-1911) című képei radikálisanátrendezték a festészetről való gondolkodás alaptételeit, és hatalmas lökést adtak minden további vizuális kísérletezésnek.

A tízes évek második felében a magyar képzőművészet formaújító kísérletei három jelentős európai irányzat - a futurizmus, az expresszionizmus és a kubizmus -törekvéseiből merítettek. A hozzánk eleve késéssel érkezett nemzetközi stílusirányzatok egyike sem vált kizárólagosan meghatározó tényezővé. Inkább a mindezek együtteseredményeiből építkező és új világszemléletet vizionáló aktivista alkotói szándék az, amely új utakat keres a magyar művészeti élet színterén. Az itáliai futurista festészetbőlnálunk elsősorban az aktivitásra és a forradalmi cselekvésre ösztönző momentumok érvényesültek: a harciasság dinamizmusa, az ellentétes erők ütközése, a tömegmozgásoklendülete. A Kassák köréhez kapcsolódó aktivisták közül különösen Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Schadl János grafikai lapjain fedezhetők fel a futuristákmozgalmas képi térszervezésének és tördelt erővonalainak a formai hatása.

A futurista-expresszionista hatás a magyar művészetben olyan egyéni utakat járó alkotók munkásságát is inspirálta, akik világnézeti elkötelezettségükben nem kapcsolódtakközvetlenül a MA aktivistáihoz, de művészi kifejezésmódjukban nyitottak voltak a képi komponálás újszerű megoldásaira. A húszas évek Berlinjében Kádár Béla ésScheiber Hugó a kubista-futurista-expresszionista irányzatok késői, dekoratív vonulatát fedezték fel a maguk számára. Stilizált, leegyszerűsített formákkal, felszabdalt ésönkényesen újraépített képi síkokkal, lendületesen ívelő vonalakkal, illetve torzított alakzatokkal kezdtek dolgozni. A futurista festészet új tematikája, a nagyvárosi életlüktetése, a sebesség, a mozgás és a ritmus érzékeltetése elsősorban Scheiber kompozícióit jellemezte. Vonzotta őt a cirkusz és a varieté csillogó színpadiassága,a kabarék és éjszakai lokálok félvilági dekadenciája. Egyes művein felülről nézve, madártávlatból láttatta a várost, a masszává sűrűsödő, örvénylő tömeget. Kádár Bélafalusi környezetbe helyezett frappáns jeleneteiben a magyar folklór sematizált motívumait jól kódolható képi rendszerré alakította. A síkfelületek dinamizálásában a kubistafuturistaképi szerkesztés gyakorlatát követte, elemeire bontott, megdöntött, stilizált formákkal érzékeltette a teret és időt, időnként érdekes hasonlóságot mutatva Deperorokon törekvéseivel.

vissza