Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

Kicsiny Balázs: Vándorló értelmezés

Harmadik helyszín: 2011. július 7 - szeptember 4.

A Vándorló értelmezés harmadik helyszínét - Farkas István Szirakuzai bolondja, majd Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája után - Madarász Viktor Hunyadi László siratása című festménye "jelölte ki".
A ravatalon letakart, élettelenül fekvő test és a félelemtől mozdulatlanságba merevedett nőalakok magánya a szakrális tér homályában szigorú kompozícióba rendeződik Madarász munkáján. A kép mértani rendszerét a gyertyatartók függőleges iránya és a padló perspektivikusan torzuló vízszintes mintázata határozza meg. Ebben a koordináta-rendszerben "emelkedik" Hunyadi László holtteste, és ugyanekkor "ereszkedik" az egyik gyászoló nőalak - Hunyadi László jegyesének - karja.
A Vándorló értelmezés figurái jeleket adnak, geometrikus gimnasztikát végeznek, abból a célból, hogy a kép koordináta-rendszerét hangsúlyozzák. Arcukat méhkas rejti, akár Hunyadi Lászlóét a halotti lepel. Az egyik alak egyikének kezében világító lámpa a ravatal gyertyalángjára utal, a templom padlójának fekete-fehér mintázatára pedig a másik alak zászlói reflektálnak.
A gyász az emlékezés és az útra kelés ideje is egyben. A véges időből a végtelenbe vezető utazás kezdete. Ebben a halotti rituáléban kívánnak utat mutatni a Vándorló értelmezés repülőgép-irányítói, profán hiábavalóságuk tudatában.

vissza