Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

Kakas István és felesége, Römer Zsuzsanna portréi
Tiroli festő alkotásai 1601-ből

2009. február 11-március 15.

A Magyar Nemzeti Galéria a 2008-ban megrendezett Reneszánsz Év keretében két kiemelkedő jelentőségű műalkotást vásárolt külföldről: Kakas István erdélyi diplomata és felesége, Römer Zsuzsanna 1601-ben festett egészalakos portréit. Egy olyan korszak és egy olyan kulturális környezet váratlanul előkerült emlékeit, amely - nyugodtan állítható - a hazai művészetben talán a legmostohábban képviselt. A korábban ismeretlen művek magyarországi bemutatására a múzeum kamarakiállítást rendez, amely e két ritkaságértékű mű mellett dokumentumok által világítja meg Kakas diplomáciai tevékenységét, mutatja be mecenatúrájának, építkezéseinek Kolozsváron ma is látható nyomait, továbbá megjeleníti - festményeken és metszeteken - az erdélyi történelem kortárs szereplőit. Az 1600 körüli évek erdélyi ötvösségének fontosabb darabjaiból és a kor díszfegyvereiből válogatva a kiállítás az akkori tárgykultúra emlékeiből is felvonultat néhányat.

Kakas István a 16. század végi Erdély egyik legtanultabb, legképzettebb udvari embere - mondhatjuk bátran: politikusa volt, több nyelven beszélő, művelt, nagy tudású diplomata, előbb Báthory Zsigmond, majd Báthory András erdélyi fejedelem szolgálatában. Követként több ízben járt Krakkóban, Varsóban, Rudolf császárnál Prágában, továbbá 1593-ban Londonban, Erzsébet angol királynőnél. Legnevezetesebb követjárása azonban perzsiai útja volt, amit már II. Rudolf megbízásából teljesített. Erre az utolsó feladatra 1602 augusztus végén indult el, de már nem tért vissza onnan; egy évig tartó nehéz és veszélyekkel teli út után - amelynek egyik állomásán, Moszkvában, Borisz Godunov cár fogadta őt -, 1603 októberében meghalt. Utazásának történetét beszéli el a titkára által írt Iter Persicum, amelynek két kiadását (1609, 1610) szintén bemutatjuk a kiállításon.

Kakas képmása alapvető információkkal szolgál a személyét illetően is. Mivel eddig semmilyen műfajban és technikában nem ismertünk róla ábrázolást, ez a kép az első és jelenleg az egyetlen - egyben hiteles - portréja. Korábban nem volt tudott születésének éve sem: az irodalom, az egyetemi matrikulák beiratkozási adatai alapján, eddig a ténylegesnél jóval korábbi időpontot (1556-1560 között) feltételezett. Ez a most előkerült portré felirata alapján az 1565-ös dátumban pontosítható.

A párdarab Kakas István tiroli származású feleségét ábrázolja, aki Maria Christierna Habsburg főhercegnőnek, Báthory Zsigmond fejedelem feleségének udvarhölgye volt. Amikor Kakas 1600-ban elhagyta Erdélyt, az ő tiroli birtokán telepedett le. Itt készült a késő reneszánsz udvari művészet formanyelvét ízes festőiséggel adaptáló portrépár, mely körülmény azonban nem emeli ki őket a hazai kultúra világából. Különösen, mivel tekintetbe kell vennünk, hogy a 16. század végén egy magyarországi arisztokrata - még inkább egy erdélyi nemes ember -, ha társadalmi rangjának, pozíciójának vagy reprezentációs igényeinek megfelelő portrét akart készíttetni magáról, azt legközelebb Bécsben, Prágában vagy Grazban tehette meg. Az élet ilyen ritka kegyelméből előkerülő művek ezért leginkább abban tudnak segíteni, hogy pontosabban lássuk: az uralkodói udvarok világában való tájékozottság, a reprezentáció módjainak és lehetőségeinek behatóbb ismerete mennyire tehetett igényessé egy olyan széles látókörű, fogékony megrendelőt, mint amilyen Kakas István is volt. Mai tudásunk és a korra vonatkozó ismeretszerzési lehetőségeink korlátai mellett ez sem kevés.

A kiállítás kurátora: Buzási Enikő, főmuzeológus

vissza