Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

Festőművészeti képzés: 1949-1957

"Korán beláttam, hogy pedagógiai értelemben senki sem hat rám, általában mindig udvarias voltam, és tökéletesen önfejű." Kovásznai határozott, a művészetek iránt elhivatott személyisége korán nyilvánvalóvá vált: tizennégy évesen bejelentette családjának, hogy minden áron festőművész szeretne lenni.

"Az átok-manír mélységesen művészetidegen valami." - emlékszik vissza a Szántó Piroska és Béres Jenő által vezetett szabadiskolában tanultakra. "Később éveken át hiába kerestem többi mesteremben e charme-ot, a magyar szépmesterségekre, korántsem ez az isteni - hölderlini - nyájasság, ám annál inkább holmi mogorvaság, harapósság, farkasvicsorító önsorsrontás, pipafüstös kesergés, szűkfejűség, játéktalanság volt jellemző, mely jeles tulajdonságokról sohasem tudtam megállapítani, hogy csontroppantó és szakállrendítő felelősségtudat szülöttei-e."

1950 és 1952 között két inspiráló, a művészpályára lelkesen készülő évet töltött a Képzőművészeti Gimnázium táblaképfestő szakán, olyan osztálytársakkal mint Keserü Ilona, Major János, Bartl József.

"A legkeményebb politikai ellenőrzés mellett folyt a legfantasztikusabb szakmai és pedagógiai linkeskedés." - írja a Képzőművészeti Főiskolán töltött időkről (1952-1957). Kovásznai rosszul viselte a Rákosi-korszak kultúrpolitikájának képzőművészeti irányelvei szerint kialakított tanrendet. "A mesterek a legteljesebb tekintélyuralmat gyakorolták, jóllehet - tisztelet a kivételnek - szakmailag bármiféle tekintélyre méltatlanok voltak." - emlékszik később önéletrajzában.

Kovásznai gyakran mondogatta, hogy "ha az ember bevisz egy almát a Fónyi osztályába, óra végére az is megszürkül". 1954-ben otthagyja a Főiskolát. Bernáth Aurélt 1955 májusában azzal keresi meg, hogy segítsen visszatérnie a Képzőművészeti Főiskola harmadik évfolyamára; levelében így ír: "Gyakorlatom, emlékeim és változatlan kedvem választják ki véglegesen kifejezési formának éppen ezt a műfajt." Közvetlenül diplomázás előtt, 1957 nyarán azonban kirúgják a Főiskoláról.

vissza