Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

A '74-es nyár emléke (1974)

"Gyakran például, amikor tánczenét hallgatok, szinte meghatódom a nagyvárosi ürge-lét igénytelenségén, mindennapiságának költészetén. Ilyenkor a mindennapiság szerény életörömét érzem, a lakótelepek, autóbuszok, csemegekereskedések banalitását, védtelenségét és életszeretetét." Az itt látható festménysorozat témája egy nyár hangulatának, életérzésének megragadása Budapesten, 1974-ben. Populáris kultúra (zene, téma) és magas művészet (képkomponálás, festészeti módszer) izgalmas keveréke. A fülledt nyári Budapest képein nem csupán a város boldog strandoló erotikája jelenik meg, de az aluljárók, országutak és vonatok fenyegető árnyaiban a korszak drámai eseményeinek (Prágai tavasz, Indokínai háború stb) nyomasztó hangulata is felbukkan.

Virtuóz festői képessége, expresszív ecsetvonásai, találó, sűrített festészeti stílusa adja a képsorok magával ragadó erejét. Az egyes helyszíneket spontán módon megfesti, majd ezeknek bizonyos részleteit mozdítja meg cellanimációval a 74-es nyár emléke című metamorfózisos festményfilmen. Az egyes kockákat fényképező filmkamera alatt festi át a celleket, ez adja a mozgás érzetét. Az itt kiállított akvarellek a festészeti életmű kis ékkövei. A hétköznapok iránti elragadtatott érdeklődést, a városi élet apró részleteinek alapos megfigyelését korábbi filmjeiben is megfigyelhetjük. Antropológiai természetű nyitottságáról, az általános emberi jelenségek megfigyelése iránti elkötelezettségéről így vallatja saját magát Kovásznai Öninterjú című esszéjében, 1976-ban: - Így tehát urbánus beállítottságú vagy? - Nem értem, mi az, hogy urbánus, és hogy mi az, hogy népies. Legnagyobb zeneszerzőnk, Bartók Béla Csodálatos Mandarinjánál "urbánus"- abb művet aligha írt valaki is, ha csak az ugyan más súlycsoportba tartozó Gershwin Egy amerikai Párizsban-ját nem tekintjük annak. Félig alföldi, félig erdélyi vagyok, de eszembe se jut, hogy ebből holmi magánmítoszt profitáljak, jóllehet XVIII. századi ősöm Kovásznai Sándor volt az a református teológiaprofesszor, akitől nemrégen adtak ki egy kötetre valót Janus Pannonius fordításaiból és egyéb műveiből. Mégis azt hiszem, hogy nem kell túlságosan nagy feneket keríteni őseinknek és származásainknak.

vissza