Aktuális időszaki kiállítások

Moholy-Nagy mestere, korábban a magyar Vadak és a Nyolcak csoport művészeinek egyik legjelentősebb alakja, aki Kernstokhoz hasonlóan teoretikusként is működött. Publikált a Nyugat című folyóiratban, művészekről éppúgy, mint a futurizmusról, sőt zenekritikái is megjelentek. A pszichológiától a politikáig szinte minden érdekelte.

Párizsi tartózkodását leszámítva szüleiVárosmajor utcai házában alkotott. A Női akt enteriőrben és a Kertben című, eddig publikálatlan rézkarcai ezt a környezetet mutatják (1912). A vékony vonalú, laza struktúrájú kompozíciók a művész azon ritka kísérletei közé tartoznak, amelyeket a sokszorosított grafika műfajában alkotott. Itt, a Városmajor utcai házban nyitotta meg magániskoláját, ahová Moholy-Nagy is járt az első világháború után.

Berény sajátos, futurisztikus, dinamikus belső vonalakkal kidolgozott rajzai, köztük Önarcképei hatottak Moholy-Nagy korai stílusára, míg 1916-os Katona-önarckép összefogottabb, plasztikusabb megoldást mutat.