Aktuális időszaki kiállítások

Tihanyi most kiállított tájrajzai Kandinszkij első absztrakt akvarelljeivel párhuzamosan készültek. A tájélmény konkrétsága, a kompozíció összefogottsága a magyar tradícióból eredt, de a művész ismerte és művészetébe beemelte a legújabb nemzetközi törekvéseket is. Ezek közül legfontosabb a Vadak formatúlzásai és Cézanne új képi rendkeresésének hatása volt. A festő 1907-es párizsi élményei mellett alkotásaiba belejátszottak a nagybányai művésztelepen szerzett tapasztalatai is.

Tihanyi munkásságában a Nyolcak elnevezésű első magyar avantgárd művészcsoporthoz tartozása idején kerültek előtérbe az aktkompozíciók. Ezeken az 1912-es tollrajzokon még fokozódott a vonalvezetés szálkás, dinamikus, expresszív jellege.

A papírra készült mesterművek sorát Tihanyi Lajos portrérajzaival zárjuk. Ezek jórészt barátairól készültek, Tersánszky Józsi Jenőről Budapesten (1917), Bölöni Györgyről Bécsben (1920). Megrázóan komor Önarcképe mellett láthatjuk az emigrációban a Magyar költők lugasa címmel tervezett albumhoz Kassák Lajos szigorú, és Márai Sándor merengő portréábrázolásait.