Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

Modern mesterművek 1910-1925
Válogatás a Grafikai Gyűjtemény legszebb alkotásaiból

Uitz Béla (1887 - 1972)

Az akadémiai tanulmányok után barátja, Lampérth kezdeményezése nyomán bontakozott ki Uitz korai expresszív, kubizáló, magyarosan drámai munkássága. Miután Nemes Marcell megvásárolta első kiállításának anyagát, Itáliába utazott. A reneszánsz tisztelete és az izmusok egyéni átlényegítése jellemezte munkásságát. Ez látszik Önarcképén. Leggyakoribb korai modellje felesége, Kassák Teréz volt. Az összefogott, tipizált arc az általános emberi erő kifejezésének aktivista megjelenítője, éppúgy, mint a néhány vonallal összegzett Madonna, amely az 1920-as Emberiség című freskóterv alapmotívuma lett.

Uitz tájfestészete Cézanne nyomán indult, de 1918-19-es budapesti tusrajzai egyénien sommázóak, expresszíven monumentálisak. Művészetének csúcspontját a Moszkvában készült színes tusfestmények alkotják, melyeken városrészleteket, illetve a régi orosz templomok formarendjének átköltését láthatjuk. Három alapszínnel, áthatások és sűrítések révén a hagymakupolák lobogni látszanak, ahogy versében maga Uitz írta: "Összerobban tény és absztrakció".

1921 őszén Moszkvából visszatérve Berlinben megismertette Moholy-Naggyal és társaival az orosz avantgárd manifesztumait és fotókon bemutatta műveiket. 1921-22-ben Bécsben készítette 37 lapból álló, híres Analízis-sorozatát Rodcsenko és Malevics újításainak egyéni összegzéseként. A lapok a konstruktivista elemi formakísérletek intuitív, szférikus irányba való továbbfejlesztését jelzik, az immár világszerte ismert Ikonanalízis festmények közelében.

vissza