Aktuális időszaki kiállítások
Építészeti emlékek
A korszak építészete a leggazdagabban dokumentált: nemcsak eredeti (ma is álló) épületekkel, hanem írásos forrásokkal is. A művek azonban mozdíthatatlanok, a források zöme pedig nem látványos. Kiállításon érzékeltetni a korszak építészeti emlékeit ugyancsak komoly problémát jelent.
Néhány eredeti kőfaragvány jelzi a Jagelló-kori késő gótika és kora reneszánsz együttélését, elsősorban a - kevéssé ismert - egri székesegyház töredékein keresztül. Az esztergomi Bakócz-kápolna (1506-1507) vagy a gyulafehérvári Lázói-kápolna (1512) kiváló példája a magyarországi kora reneszánsz építészetnek: mindkettőt építészeti felmérések és részleteikről készült gipszmásolatok segítségével próbáljuk a látogatók elé idézni.
A kora újkor egyik égetően fontos építészeti feladata az erődépítészet volt a Magyar Királyságban és Erdélyben is, az új típusú - olasz bástyás - erődöket a bécsi haditanács szolgálatában álló, többnyire olasz katonai építészek tervei alapján emelték. Illusztrált, nyomtatott építészeti traktátusokból lehetett elsajátítani és áttekinteni a szabályokat, ezek a kötetek hazánkban sem voltak ismeretlenek. A magyar urak közül valaki - valószínűleg Nádasdy Tamás - Andrea Palladióval is kapcsolatban állt, erről a nagy itáliai építész saját kezű levele tanúskodik. Viszonylag csekély számú korabeli várépítészeti terv maradt ránk, ilyen Deregnyő várának vázlatos tervrajza. A kastélyokról, városi polgárházakról modern kori, tudományos vagy népszerűsítő célú rajzok tájékoztatnak. A besztercebányai ún. Mária királyné-ház vasrácsai fontos építészeti kiegészítőt képviselnek, egy sor festett famennyezet-kazettával együtt.
