Aktuális időszaki kiállítások

A nyomtatott könyv a 16. század második felének egyik fontos médiuma Magyarországon. Nem mindig a leglátványosabb, de a csak hézagosan megjelenő képzőművészet szellemi hátterét jól kirajzolja. A Pozsonyban gyülekező szellemi elit, a Radéczy István egri püspök házának oltalmában megalakult humanista kör tagjai - például Mossóczy Zakariás, Istvánffy Miklós, Zsámboky János és mások - könyvgyűjtők is voltak. Az ő fennmaradt gyűjteményeik mellett az erdélyi fejedelmek könyvtárából is maradt ránk néhány kötet.

A korszak hazai könyvtermése mennyiségére nézve igen gazdag, de díszítésük többnyire egyszerű. Igazán igényes figurális könyvillusztrációk csak külföldi nyomtatványokkal jutottak az országba. A nyomtatott könyvdíszítés szempontjából két csoportot emeltünk ki. Az egyik a jogforrások, elsősorban a magyar nemesség jogkövetését és gondolkodását évszázadokon át befolyásoló Tripartitum (Werbőczy István munkája) kiadásai, amelyek közül a legérdekesebb címlapján a magyar királyok fametszetes medalion-arcképei sorakoznak. A reneszánsz korszakán végigfutó másik műfaj a magyar történelem illusztrált kiadása. Thuróczy János krónikája (1488) volt az a késő középkori munka hazánkban, amelyet a királyok képmásai és sokfigurás, mozgalmas jelenetek díszítettek. Ezt követően a 16. században többször is napvilágot láttak a magyar történelmet bemutató könyvek, de csak ritkán illusztrálták őket. A legfontosabb Antonio Bonfini nagy művének, a magyar történelem egészét feldolgozó Rerum Ungaricarum decadesnek bázeli, németnyelvű kiadása. Csupán a 17. század elején merült fel Magyarországon illusztrációkkal kísért, új magyar történelemi munka kiadása. 1664-ben Nádasdy Ferenc országbíró jelentette meg a Mausoleumot, amely hosszú időre meghatározta a magyar uralkodók kanonikus ábrázolásait.

A világi festészetnek nem sok emléke maradt fenn a 16-17. századból. Különleges a magyar szent királyok sorozata, amely Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Lászlót ábrázolja.

A korszakban rendkívül eleven a Mátyás-tradíció, a nagy király dicsőséges emlékének tanúiként jelennek meg Mátyás és Beatrix híres márvány-képmásai. Itt szerepel az Esterházy-kincstár ún. Mátyás-gyűrűje is (16. század második fele). A nagy uralkodó személyével kapcsolatba hozott műtárgyak szinte napjainkig születnek.