Aktuális időszaki kiállítások

A korszak szobrászatának legjelentősebb műfaja a síremlék. Ezeket eredetiben nehéz kiállításon bemutatni, bár legszebb példájuk, Hans Rueber von Püchsendorf (Rueber János) felső-magyarországi főkapitány monumentumának központi figurája, az elhunyt életnagyságú márványszobra, éppen a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Ez a Magyar Királyságban a modern, késő reneszánsz fali síremlékek sorának első darabja a 16. század második felében; a korszak legszebb darabja Pálffy Miklósnak készült 1601-ben a pozsonyi Szent Márton-templomban. Megrendelője felesége, Maria Fugger; az alkotó az Augsburgban működő Paul Mayr, illetve tanítványa, Caspar Menneler volt. Ezt lebontották a 19. században, csak archív fotó maradt modelljéről is (amely elveszett). A többi síremléktípust ugyancsak 19. és 20. századi ábrázolások reprezentálják. Régi gipszmásolaton mutatjuk be a 16. század közepének legszebb kőepitáfiumát, Thurzó Elek (1543) lőcsei síremlékét is. Az erdélyi fejedelmi síremlékek legkorábbikát, Izabella királyné tumbáját is történeti gipszmásolat képviseli. A nagy fejedelmek, Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György síremlékei ma teljesen átalakítva, oltárépítményekként állnak a gyulafehérvári székesegyházban.