Magyar Nemzeti Galéria English

Aktuális időszaki kiállítások

Város, tömeg, gép - konstruktivizmus és geometrikus absztrakció

Az avantgárd másik meghatározó irányzata a konstruktivizmus, mely szintén nemzetközi mozgalommá terebélyesedett. Azok a művészek csatlakoztak hozzá, akik a világháború és a levert forradalmak romjain új jövőt, új társadalmat képzeltek el. A lengyel művészek ezen kívül az újraegyesített Lengyelország államához viszonyítva határozták meg pozíciójukat, mely kezdetben rendkívül sok nehézséggel küzdött. Mind a lengyel, mind a magyar művészekre hatással volt az orosz kubofuturizmus, szuprematizmus és konstruktivizmus, de kapcsolatban voltak a rokon felfogású holland és német művészekkel is. Formai kísérletezésük mozgatója az volt, hogy a teremtő művész által konstruált tiszta, ésszerű világ lépjen a természetelvű látáson nyugvó ábrázolás és a díszítésen alapuló iparművészet és építészet helyére. Művészetideáljuk modellje a tökéletesen működő, anyag és funkció harmóniáját megvalósító gép volt. Felfogásuk szerint a műalkotás az eljövendő harmonikus társadalom prototípusa, amelyet a munka, a tudomány és a technika tisztelete és a mindenkinek egyformán kijáró jó életkörülmények demokratikus elve jellemez majd. Festményeik, grafikáik és plasztikai munkáik is a látvány optikai és geometriai alapelemeiből épültek fel, de sokuk számára fontosak voltak az új médiumok, mint a fotó, a fotomontázs és a film. Mindnyájan fontos szerepet tulajdonítottak a környezetet, életformát meghatározó, több műfajt szintetizáló építészetnek. A konstruktivista körök állandó, heves vitákat folytattak a művészet szerepéről. Az 1924-ben alakult lengyel Blok csoportot kettéfeszítette a vita, amely a művészet autonómiáját hirdetők és a közvetlen politikai, agitációs feladatokat vállalók között zajlott. A magyar MA folyóiratból is kiváltak, és Egység, valamint Ék néven új folyóiratot alakítottak azok, akik fontosabbnak tekintették a művészet közvetlen társadalomformáló szerepét, mint a formai kísérletezés "laboratóriumi" tevékenységét.

A sokszorosított grafika elsősorban a más technikákban kiérlelt vizuális ötletek, formai képletek szinte emblémaszerű sűrítését tette lehetővé. A folyóiratokban közzétett változatuk alkalmas volt az új képi világ és művészi gondolkodás széles körű terjesztésére (Moholy-Nagy, Péri, Cie¶lewski, Berlewi, Stażewski, Forbáth). Voltak azonban mesterek, akiknek a kezében a grafika a kísérletezés és új technikai felfedezések eszközévé vált (Hiller, Uitz).

vissza