tudode

Tudod-e?

...hogy a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek legrégebbi darabjai a 11. században, legújabb műtárgyai pedig 2006-ban készültek?

A Középkori és reneszánsz kőtár 11. századi kőfaragványai az elpusztult román kori épületek és épületszobrászati emlékek maradványai, a 2006-ban született, az AKALI (Kortárs művek a Magyar Nemzeti Galériában) című állandó kiállításon látható műtárgyak pedig kortárs művészek vegyes technikával készült alkotásai.

...hogy a Magyar Nemzeti Galériában őrzött műtárgyak száma megközelíti a 100 ezret, és hogy ebből csak a grafikai műegyüttes számlál 80 ezer darabot?

...hogy a gótikus szárnyasoltárok legnagyobb magyarországi együttese a Magyar Nemzeti Galériában található?

A Gótikus táblaképek és faszobrok korai (14-15. századi) csoportja a Budavári Palota D épület földszinti teremsorában, a Késő gótikus szárnyasoltárok (15-16. századi) együttese pedig a Palota egykori Tróntermében található.

...hogy a Budavári Palota egykori Tróntermében kiállításra került oromzatos szárnyasoltárok javarészt felvidéki templomokat díszítettek?

...hogy a Magyar Nemzeti Galéria a magyar képzőművészet önálló, országos múzeumaként 1957-ben alakult meg?

1957-től 1975-ig ma a Néprajzi Múzeumnak helyet adó, egykori Kúria Kossuth Lajos téri épületében rendezkedett be, 1975-ben költözött mai helyére, a Budavári Palotába, amelynek A, B, C és D épületszárnyaiban mutatja be állandó kiállításainak anyagát.

...hogy Mária Terézia idejében a császárnői és császári lakosztályt a Budavári Palota mai D épületének I. emeletén alakították ki?

A császárnői lakosztályt észak felől a Diplomata lépcső, a császári lakosztályt dél felől a Király lépcső irányából lehetett megközelíteni. A császárnői és császári előszobák között volt a copf stílusú díszterem, szertartásterem, amely 1856 után a „nagy trónterem” nevet kapta. Ez a helyiség ma a Késő gótikus szárnyasoltárok című állandó kiállításnak ad helyet.

...hogy a többek között a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek is helyet adó Budavári Palota története Mária Terézia idejére nyúlik vissza?

A munkálatokat Jean-Nicolas Jadot császári főépítész tervei szerint Oracsek Ignác vezetésével 1750-ben kezdték el.

...hogy a Magyar Nemzeti Galéria épületének nagyszabású külső és belső átalakítása a kiegyezés, Ferenc József magyar királlyá koronázása (1867) után indult meg előbb Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos tervei alapján?

Ekkor került kivitelezésre az „új ünnepi terem”, amely „nagy táncterem”, „bálterem” néven is ismeretes. Ebben a teremben ma a 19. századi művészet című állandó kiállítás egyik gyűjteménycsoportja tekinthető meg.