Magyar Nemzeti Galéria English

"Így éltek ti". Faragó József (1866-1906) művészete. Karikatúrák a Borsszem Jankóból

2012. október 12 - 2013. június 2.

A Magyar Nemzeti Galéria Így éltek Ti című kiállítása Faragó Józsefnek, a múlt század végi Magyarország egyik legismertebb karikaturistájának mintegy hatvan művét mutatja be. A felvonultatott rajzok jelentős része politikai karikatúra, de láthatóak lesznek a művész festményekről, szobrokról készített gúnyrajzai, valamint rézkarcai is.

Szintén Így éltek Ti címmel nyílik, a Magyar Nemzeti Galéria kiállításával egy napon, a Szépművészeti Múzeum Honoré Daumier karikatúráit bemutató tárlata. A két hasonló témájú kiállítás az újraegyesített intézmény első közös szervezésű kiállítása.


Az egyetemes és a magyar karikatúratörténet két kiemelkedő alkotójának munkásságát ismertető tárlatok a karikatúra, s különösen a politikai karikatúra háttérbe szorult műfajára szeretnék ráirányítani a figyelmet. A két kiváló művész munkássága bizonyítja, hogy a jó karikatúra akkor sem veszíti el aktualitását, ha a bennük karikírozott személyek, jelenségek, események esetleg már ismeretlenek a mai néző előtt.

A magyar karikatúra számára Faragó József tekinthető a műfaj - Daumier-hoz hasonló jelentőségű - megújítójának. A Münchenben tanult Faragó festőművésznek készült, de a müncheni Akadémián inkább a festőtársakról, barátokról rajzolt karikatúrái szereztek neki hírnevet. Pályáját gúnyrajzolóként folytatta, s 1890-től rendszeresen küldött karikatúrákat budapesti humoros lapokba. 1894-ben telepedett le Budapesten, ahol az egyik patinás, jó nevű humoros lap, a Borsszem Jankó munkatársa lett. Faragó meghonosította Magyarországon az angol-francia gyökerű karikatúrastílust. A korábbi tipizált alakok helyett jól felismerhetően a napi politikai élet szereplőit ábrázolta. Rajzai annyira találóak voltak, hogy gyakran szövegre sem volt szükség ahhoz, hogy a korabeli olvasó azonnal megértse a szituációt. Maró, mindig telibe találó paródiáit, a napi politikai élet csatározásait kacagtatóan, mégis húsba vágó nyerseséggel bemutató jeleneteit hétről hétre várták az előfizetők. A kiállítás első része gazdag válogatást mutat be a Borsszem Jankó számára készült karikatúrákból, melyek a korabeli közélet legismertebb figuráit vonultatják fel.

A tárlat második tematikus egysége a Műcsarnokban évente kétszer megrendezett nagy művészeti seregszemlékről készült karikatúrákat mutatja be. Faragó egy lapon hat-nyolc kisméretű rajzot helyezett el, amelyek az aktuális tárlaton kiállított műveket karikírozták. A kifigurázott festők és szobrászok között megtaláljuk a nagybányai festőket éppúgy, mint a ma már kevésbé ismert, múlt század végén népszerű művészeket. Kiállításunkon bemutatunk néhány olyan eredeti festményt és szobrot is, amelyekről Faragó karikatúrát rajzolt (Ferenczy Károly, Csók István, Fényes Adolf, Bihari Sándor, Telcs Ede, Zala György stb. műveit).

Faragó az 1900-as évek elejétől foglalkozott rézkarcolással, kezdetben ex libriseket, kisméretű, karikatúrába hajló portrékat készített. 1903-ban Berlinbe költözött, ahol haláláig élt. Itt folytatta a rézkarcolást, és 1905-ben a neves berlini Galerie Gurlittban mutatta be ismert berlini művészekről készített portréit, köztük a legsikeresebbet, a tárlaton is látható Richard Strauss zeneszerzőt ábrázoló arcképet. A kiállítás utolsó része Faragó kiváló grafikusi pályáját tárja a látogatók elé.

A tragikus sorsú művész 1906-ban, Berlinben, negyvenévesen önkezével vetett véget életének. Hírneve elhalványult, karikatúráinak zöme jórészt szétszóródott. Műveinek döntő többségét mára csak nyomtatásból, az újságok hasábjairól ismerjük. A Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményéből közreadott válogatást a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményéből való lapokkal egészítettük ki.

Word .doc
Képek letöltése ZIP formátumban
vissza