Magyar Nemzeti Galéria English

Ferenczy Károly (1862-1917) gyűjteményes kiállítása

2011. november 30 - 2012. május 27.

Százötven éve született Ferenczy Károly, a magyar festészet egyik legnagyobb hatású alakja. A kifinomult úriember, az érzékeny és tépelődő művész, a napfényben fürdő tájak festője - Szentendre, München, Párizs és Nagybánya mestere. A teljes életmű kiállítása 2012. május 27-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.

Ferenczy Károly életművének bemutatása annak a kiállítási sorozatnak a része, amely nagyszabású egyéni tárlatokon keresztül a modern magyar művészet kialakulásának folyamatát tárja a látogatók elé a Magyar Nemzeti Galériában. Ennek jegyében rendeztük meg korábban Rippl-Rónai József, Mednyánszky László vagy Vaszary János gyűjteményes kiállítását. Noha Ferenczy Károly több képe is látható volt 1996-ban, a Nagybánya művészetét bemutató tárlaton, s festményei a Galéria 20. századi állandó kiállításának is alapvető darabjai, de a monografikus tárlatok sorából mindeddig hiányzott Ferenczy neve. Sőt, a művész munkásságának legjelesebb darabjai összegyűjtve csaknem egy évszázada voltak utoljára kiállítva, 1922-ben a Műcsarnokban, majd 1940-ben a Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézetben (volt Ernst-Múzeum). Több generáció is felnőtt tehát anélkül, hogy találkozhatott volna e páratlan életmű egészével.

A kiállításra számos hazai és határon túli közgyűjteményből érkeztek művek: BTM - Kiscelli Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, MTA Művészeti Gyűjtemény, Széchényi Könyvtár, Zsidó Múzeum, győri Xantus János Múzeum, kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, miskolci Herman Ottó Múzeum, pécsi Janus Pannonius Múzeum, szegedi Móra Ferenc Múzeum, szentendrei Ferenczy Múzeum, komáromi Dunamenti Múzeum, marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum stb. A múzeumi anyag mellett több mint hatvan magángyűjteményi remekmű teszi teljessé a válogatást, az Antal-Lusztig Gyűjtemény, a Kogart Gyűjtemény, és a Polgár Gyűjtemény jeles darabjai. A kiállításon Ferenczy Károly közel 150 festménye, 80 grafikája kerül bemutatásra, emellett mintegy 50 dokumentum (fotó, levél, katalógus, könyv) egészíti ki az anyagot.

A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású időszaki tárlatait befogadó "A" épület két szintjét foglalja el a Ferenczy Károly kiállítás, mely nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. A teremsorokban nyolc nagyobb témacsoport, azon belül néhány árnyaltabb témaegység nyomán bomlik ki az ouvre. (Önarckép, Zsánerkép, Nagybánya, Portré, Műterem világa, Bibliai képek, Család, Alkotói folyamat)

Ferenczy nagy műgonddal, fáradságot nem ismerő elmélyültséggel, a lényeget kutatva tökéletesítette műveit. Hetekig, hónapokig dolgozott egy-egy festményén, annak témavariációin. Kereste a leghatásosabb képkivágásokat, vizsgálta a kompozíciós egyensúlyt, méregette az egymásra rímelő színeket és formákat. A művész alkotói útkereséseibe enged bepillantást az a kiállítási egység, amelyben a Ferenczyre oly jellemző munkafolyamatot az egymás mellé sorakoztatott képi változatok, variációk és vázlatok sorával érzékelteti.

Ferenczy számára a család - mint érzelmi bástya és intellektuális közeg - rendkívül fontos volt. Az elsőszülött fiú Ferenczy Valér, apja hivatását követve ugyancsak festőművész lett, a két ikergyermek, Noémi és Béni pedig a képzőművészet más műfajaiban bontakoztatta ki tehetségét. Ferenczy Noémi a hazai gobelin művészet megteremtőjévé, Ferenczy Béni pedig a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakjává vált. A kiállítás utolsó terme e párját ritkító művész família előtt tiszteleg. Ferenczy Károly családi vonatkozású művei kiegészülnek az ugyancsak képzőművész feleség, Fialka Olga, Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi és Ferenczy Béni alkotásaival is.

A kiállítás földszinti fogadó terében, az ott felsorakoztatott emblematikus remekművek között kapott helyet a művész 1894-ben készült monumentális vászna, az Ádám című olajfestmény, melyet a kiállítás alkalmából, szponzori támogatással restauráltatott a múzeum. Ugyancsak a földszinten, külön kiállítási térben Ferenczy Károly sokszínű, a festői életmű által eddig némileg elfedett és háttérbe szorított grafikai munkásságával ismerkedhet a látogató. A kiállítás záróakkordjaként Ferenczy-festmények kinagyított fotói láthatók, olyan archív felvételek, melyek jelenleg lappangó főművekről készültek: a háborúban eltűntek, külföldre kerültek, vagy ismeretlen helyen vannak. A rendezők nem titkolt szándéka, hogy e fényképsorozattal a keresett képek felbukkanását segítse.

Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze. Életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. Ouvre-jének tetemes részét alkotják a Nagybányán született, az ott élőket, a környező vidéket, a varázslatos fény- és színviszonyokat megörökítő festmények. Ferenczy életműve ugyanakkor jóval árnyaltabb és összetettebb, így több szempontú megközelítése nemcsak a szakma, de a magyar kultúra iránt érdeklődő hazai és külföldi közönség számára is fontos. A modern magyar festészet megteremtésének hosszú folyamatában Ferenczy munkásságának gazdagsága, személyiségének és festői működésének sokoldalúsága, példaértékű alkotói magatartása számos utat nyitott meg a követők előtt is. A kiállítás lehetővé teszi annak felmérését, hogy mit köszönhet a 20. század modernizmusa Ferenczynek, aki miközben német, francia vagy amerikai kortársaihoz hasonló problémák megoldásán gondolkodott, az egyik legsajátosabban magyar festői életművet hozta létre. Egyetemesség és a nemzethez való kötődés példásan megfért mind személyiségében, mint festői munkásságában. Egyszerre volt "európai" a szó legnemesebb értelmében és magyar a hazai festői hagyomány folytatásának és kibontakoztatásának értelmében.


A tárlathoz reprezentatív, tudományos katalógus is társul, melyben Ferenczy alkotói periódusait a korszakot kutató művészettörténészek mutatják be, és a kiállításra kerülő művek, az életműben elfoglalt jelentőségüket alátámasztó adatokkal ellátva kerülnek reprodukálásra. A kiállítás nyitásával egy időben jelenik meg a Ferenczy Károly levelezését (több, mint 400 levelet) tartalmazó kötet is, amelyet nem csak részletes tudományos apparátussal láttak el a szerkesztők, hanem egy kulcsszavakra keresést lehetővé tévő CD melléklettel is.

Az érdeklődők az interneten is nyomon követhetik a tárlat életét: a Ferenczy-blog (http://ferenczy-mng.blogspot.com/) sok érdekességet mutat be az előkészületektől a kiállítás épüléséig, míg a gyermekek számára külön kiállítási vezető készült a tárlathoz.

A kiállítás kurátorai Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek

Word .doc
Képek letöltése ZIP formátumban
vissza