Magyar Nemzeti Galéria English

Rippl-Rónai - Művek régi gyűjtők kezéből

2011. október 26 - 2012. szeptember 23

A Magyar Nemzeti Galéria 80.000 darabot számláló grafikai gyűjteményének a jelentősége kevésbé köztudott, mivel a papíralapú tárgyak igen érzékenyek és állandó kiállításon nem szerepelhetnek. Ezért grafikai kabinetsorunk - immár hatodik éve - félévente változó tematikával kíséri a 20. századi állandó kiállítás képeit és szobrait.

Rippl-Rónai József (1861-1927) 150 éve született, rá emlékezünk most ezzel a tárlattal. A kiállításon olyan művekkel szemléltetjük Rippl-Rónai gazdag rajzi és sokszorosított grafikai munkásságát, amelyek magától a művésztől, illetve három, a magyar századelő képzőművészeti életében jelentős szerepet játszó, gyűjtő szakember - Petrovics Elek, Meller Simon és dr. Majovszky Pál - ajándékaként kerültek a gyűjteménybe.Rippl-Rónai 1887-ben érkezett Párizsba, s az 1890-es évek elejétől kereste a korszak modern, impresszionizmus utáni művészei, elsősorban a szimbolista-szecessziós festők között saját útját. Az "áttörést" az 1894-es év hozta meg számára: ekkor lett a rokon művészi gondolkodású festőcsoport, a nabik tagja. A nabik összművészetről vallott felfogása elragadta a magyar művészt, aki hatásukra kezdett komolyan foglalkozni grafikával, litografálással, plakáttervezéssel, iparművészettel.

Rippl-Rónai színes litográfiái úttörő jelentőségűek a magyar grafika történetében. A Lámpánál olvasó nő (1894), a női sors szimbolikus állomásait megjelenítő Les Vierges (Szüzek, 1895), valamint a francia kiadó, Ambroise Vollard albumában megjelent Bretagne-i népünnep (1896) Rippl-Rónai párizsi főművei közé tartoznak. A Les Vierges négy kőnyomatos lapjához, amelyeken sétáló, olvasó, almát szedő fiatal lányok jelennek meg, számos előtanulmányt, variációt, ceruzarajzot is készített. Az 1890-es évek közepétől Rippl-Rónai iparművészeti feladatokkal is foglalkozott: többek között kerámiacsempét (Körhinta), könyv előzékpapírt (Emlékezések táblája), és számos falikárpitot tervezett. A kárpitokat későbbi felesége, Lazarine hímezte ki, ezt örökíti meg a Szőnyegszövő nő című kis rajz.

Rippl-Rónai grafikai munkásságának jelentős részét teszik ki a nagyméretű tusrajzok. Az 1890-es évek második felében, Franciaországban készült lapok többségének Lazarine Baudrion, Rippl-Rónai párizsi életének társa volt a modellje. A néhol akvarellel színezett tollrajzokon Lazarine öltözködik, hímez, varrogat, állát tenyerébe hajtva olvas. A korai tollrajzok kiemelkedő darabja a Női akt (Marguerite Renard), valamint közeli barátja, Aristide Maillol feleségéről készített gyengéd arcképe (Clotilde Maillol, 1899). Kaposvárra való hazatelepülése után Rippl-Rónai folytatta tusrajzainak sorozatát, a lapokon háza népe, vendégei, modelljei elevenednek meg. Kedvvel rajzolta a Párizsban megismert Fenella Lowellt, aki 1910-1911 folyamán vendégeskedett a művésznél (Fenella 18 éves korában, 1910), vagy éppen a zongoraszóban gyönyörködő családját (Lajos, Margit, Fenella, Lazarine hallgatják Liszt rapszódiáját, 1910). A kiállítást Rippl-Rónai nagyméretű szénrajza zárja (Pitacco hegedűművész elmondja szenvedése történetét. A hallgatók), amely a művész franciaországi internálásának állít emléket. A "hallgatók" között magát a művészt is felismerhetjük, amint sétabotra támaszkodva figyeli a rajzon nem látható hegedűművész elbeszélését.

A tárlaton nem csupán a 150 éve született művész alkotásai előtt tisztelgünk, hanem elődeink, a múzeumi szakemberek előtt is. A válogatásba olyan művek kerültek be, amelyek magától a művésztől, illetve három, a magyar századelő képzőművészeti életében jelentős szerepet játszó gyűjtő - Petrovics Elek, Meller Simon és dr. Majovszky Pál - ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. Petrovics Elek (1873-1945) Rippl-Rónai közeli barátja, 1914 és 1935 között volt a Szépművészeti Múzeum igazgatója, majd főigazgatója. Meller Simon (1875-1949) 1901-től 1923-ig dolgozott a Szépművészeti Múzeumban, 1910-től ő vezette a Grafikai Osztályt. A Rippl-Rónaitól vásárlás révén szerzett grafikák is az ő biztos ízlésének köszönhetően gazdagítják most a gyűjteményt. Dr. Majovszky Pál (1871-1935) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyosztályának munkatársa, majd vezetője volt 1894-től 1917-ig. Kiemelkedő 19. századi európai rajzgyűjteményét a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. Az európai nagy művészek mellett Majovszky szívesen gyűjtötte a magyar rajzművészet mestereinek munkáit is, így Rippl-Rónai József műveit.

A kiállítás kurátora: Földi Eszter

Word .doc
Képek letöltése ZIP formátumban
vissza