Magyar Nemzeti Galéria English

Zichy Mihály Emlékmúzeum

A Szépművészeti Múzeum filiáléja Cím: 8660 Zala, Zichy Mihály u. 20.

Nyitva tartás:
Május 1 - Október 31.
Szerda-Vasárnap 9:00-17:00 (Hétfő-Kedd zárva)
November 1 - Április 30.
Péntek-Vasárnap 9:00-17:00 (Hétfő-Kedd-Szerda-Csütörtök zárva)

Jegyárak:
Teljes árú belépő: 700 Ft
Kedvezményes belépő (26 év alatt és 62 év fölött): 350 Ft
Díjtalan belépő: A 132/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján.

Elérhetőségek:
Cím: 8660 - Zala, Zichy Mihály utca 20.
Telefon: +36 84 320-607
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Web: http://www.szepmuveszeti.hu/
http://www.mng.hu/
http://www.zalafalu.hu
Tárlatvezetés igényelhető a +36 84 320-607-es telefonszámon.


Zichy Mihály Emlékmúzeum

A Zichy kúriát, mely Zichy Mihály festőművész szülőháza az 1790-es években kezdték építeni majd fokozatosan bővítették. Itt éltek Zichy Mihály szülei, a testvére, s miután a festő visszatért Oroszországból, már a négy gyermeke és a felesége is itt telepedett le. Főként nyáron laktak itt, télen a fővárosba költöztek. Akkoriban pezsgő élet folyt a településen és a birtokon. Cselédházak, istálló és kocsiszín épült a kúria mellé, külső és belső személyzet biztosította a család ellátását.

A kiállítást 1979-ben nyitották meg, majd felújítva, átrendezve 1992-ben adta át Göncz Árpád köztársasági elnök. A gyűjtemény megőrzésében nagy szerepe volt Zichy Mihály leszármazottainak, köztük Csicsery-Rónay Istvánnak, a festőművész dédunokájának, aki most is nagyon sok időt tölt a házban.

A kiállítás előterében az egyik falat teljes egészében betölti az a térkép, melyen bejelölték azokat a városokat, ahol Zichy Mihály megfordult életében. Egy teremmel beljebb látható a művész bécsi és párizsi alkotásai, a Bor hatalma, amely bemutatja a jó és a rossz hatását e nemes italnak, majd az inkvizíció áldozatai következnek az Autodafé című színes krétarajzokon. Amikor Zichy a walesi herceg meghívására Skóciába érkezik, elkészíti a híres Kard Tánc című rézkarcot. A szigetországban készített képeinek jelentős része most is az angol királyi múzeumban van. A rajzok a királynő nyári rezidenciájának ebédlőjében díszítik körben a falakat.

A múzeumban látható bútorok eredetiek, ezeket a Zichy-család menekítette meg a háború és a műgyűjtők elől. Szintén ebben a teremben áll az1620-ban készült a halálfejes óraszekrény, a kidomborodó koponya az idő múlását jelzi. A családi szobában helyezték el a Zichyek címerét, s Mihály bölcsőjét is.

A következő teremben az 1820-as évekbeli házat ábrázoló képek függnek a falakon, s itt látható a Zichyről készült legszebb mellszobor, Cyprian Godebsky lengyel szobrász alkotása. Néhány családi fénykép, levél és távirat színesíti a vitrineket, majd a lépcső után Az ember tragédiájához készült illusztrációkhoz érkezünk. A 20 darabos kollekció a könyvhöz készült.

További kiadványok illusztrációit is elvállalta, mint az Arany balladák, A hídavatás, az Ágnes asszony, A tetemre hívás, A walesi bárdok, illetve 21 Faust kép, amit szintén megrendelésre készített. A vitrinekben vannak újabb és régebbi kiadások is. Sok illusztrációt készített az orosz klasszikusok műveihez - Lermontov, Puskin, Gogol - ezek egy része látható itt is.

A következik a 4000 kötetes családi könyvtárszoba, ennek a legnagyobb része német és latin nyelvű. Az itt látható két ikon közül az egyik Illés prófétát ábrázolja, ezeket még Oroszországból hozta a festőművész. A szemközt lévő családfán 1200-ig vezették vissza a Zichyek származását. Továbbá itt van egy vázlat, a híres Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című képhez. A magyar állam megrendelésére készítette, de sok gondja adódott, mert ráfestette azt a cipruságat, amit Kossuth Lajos küldött Deák sírjára. Az osztrákok viszont addig nem engedték kiállítani, amíg ezt az ágat le nem festette róla. Az eredeti kép a Nemzeti Galériában látható.

Néhány ülőgarnitúra, egy tajtékpipakészlet, s egy 300 éves asztal díszíti a termet, majd az ajtón átlépve a grúz szobába jutunk. Intarziás bútorok, elefántcsont, fém és gyöngyház berakásos ülő garnitúrák, valamint egy csodálatos mennyezet. Zichyt annyira lenyűgözte a grúz művészet, hogy megtervezte és egy Zala községi mesterrel megcsináltatta a kazettás mennyezetet, grúz mintával. A tatár, török, kirgiz és grúz fegyverek, az elmaradhatatlan szamovárok, perzsa asztalka kagyló és gyöngyház berakással szintén a szoba kihagyhatatlan kellékei. A néprajzi gyűjteményének egy különleges darabját is itt helyezték el, a Szibériai Tonguz-ebenkin népcsoport gyereksámán-ruháját, ami rénszarvasbőrből készült gyönggyel kihímezve. Egyedüli az országban.

A műterembe érve láthatjuk meg Zichy életének kiemelkedő alkotásait. Az itt lévő bútorok mind a szentpétervári lakásából kerültek ide. Mint a kézi faragású tikfából készített indiai garnitúra is. Abban az időben jelent meg Zola Nanája is. Természetesen Zichy is elképzelte a könyv főszereplőjét. De mivel a kötet is botrányos volt, Zichyt a bécsi kiállításra nem engedték be. Ekkor festette hozzá a két oldalképet, a Csábítás, vagy a daloló szirén és a Bűnhődés és az áldozat címűt. Így már megnyíltak előtte a képtárak kapui.

A bejárattal szemben az egész falat elfoglalja fő műve, A rombolás géniuszának diadala. Az 1878-as párizsi világkiállításra festette, de nem engedtek kiállítani. A zsűri kifogásolta, hogy nemrég ért véget a francia-porosz háború, s nem akar háborús képet látni a kiállításon. Ez volt az egyik ok, a másik pedig az, hogy Zichy ráfestette azokat az személyeket, akiknek különböző érdekük fűződött a hatalom megszerzéséhez. A pusztítás démonát, aki a kezével vezérli az alatta lévő rombolást, mellette a démon női párját, aki a családokat dúlja szét. A bal oldalon ortodox kereszttel a kezében áll II. Sándor cár, aki elindította az orosz-török-bolgár háborút. Az orosz nagyherceg pisztolyt tart a kezében, s följebb Vilmos német császárnak hódolnak be a kis német fejedelemségek, akik tálcán kínálják a császári koronát. Előtte fekszik a legyőzött harmadik Napóleon. Az inkvizíció áldozatai, az eretnekek, IX Pius pápa előtt jelennek meg, mögötte pedig Krisztus, aki a békét jelképezi.

Mivel nem engedték a világkiállításra, műtermet bérelt Párizsban, ahol bemutathatja a nagyközönségnek alkotását, nagy sikerrel. Berlinben, Bécsben és Budapesten viszont nagy botrányt kavartak körülötte, s több évtizedre eltették a Nemzeti Galéria alagsorába. Az 1970-es években láthatta a közönség újra a szovjet kultúra házában. Ezután Kaposvárra vitték a megyetanács termébe, s később hozták Zalára.