En

Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás

Online jegyvásárlás

Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás

Magyar Nemzeti Galéria A épület - 2020. október 14. - 2021. május 30.

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül.

A kiállítás az életmű összes meghatározó periódusát áttekinti, az 1960-as évek korai figurális kísérleteitől az 1970-es évek minimalista formanyelvén, az 1980-as évek expresszív sávokból építkező, plasztikai értékű alkotásain át (Adoráció, 1982) az ablak- és falmotívumokkal asszociálható műcsoportokig (Ablak figura, 2002), a művész sajátos tájértelmezéseiig (Tájvonal-sorozat, Fényfalak-sorozat), illetve egészen a közelmúlt sokakat meglepő figurális fordulatáig (Madonna-sorozat). A kiállítás az időrendet lazán követve, az életmű fontosabb műcsoportjait tematikus egységekbe rendezve mutatja be, hogyan „nyitotta meg” az absztrakciót Scully a tárgyias referenciák és a metaforikus tartalmak felé. A kiállítás kiemelkedő alkotásai közé tartozik a művész egyik legújabb festménye, a Fekete négyzet (2020), amely a „tiszta érzet” Kazimir Malevics által megfestett ikonjához tér vissza. A képen – amelyet első ízben a Magyar Nemzeti Galéria mutat be a közönségnek – a malevicsi motívum fekete lyukként ékelődik be a „romantikus táj” izzásába: a szinte tapintható Semmi tárgyiasulásaként, egy egzisztenciális szorongásokkal terhelt szituáció kortárs metaforájaként.

A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírmunkák, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotómű is. A művek értelmezését – a falakon és a tárlókban – a művész saját írásai, feljegyzései és vázlatai segítik. A művészettörténeti múlttal folytatott párbeszéd kulcsfontosságú az életmű értelmezése szempontjából. Külön szekciók foglalkoznak a művész olyan meghatározó alkotókra vonatkozó reflexióival, mint Vincent van Gogh és Pierre Bonnard. A kiállítás szövetébe mintegy beékelődik egy Bonnard-festmény is a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből, tovább árnyalva a festészettörténettel folytatott dialógust.

R-SSp83_06_The_Bather_1983_300dpi

Sean Scully: A fürdőző (The Bather), 1983, olaj, lenvászon; 243,8 × 304,8 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Trevor Good

SSp81 07_Araby_1981_600dpi

Sean Scully: Arábia (Araby), 1981, olaj, vászon; 243,8 × 198,1 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével

SSp73 03_Diagonal Inset_1973

Sean Scully: Átlós beékelés (Diagonal Inset), 1973, akril, vászon; 243,5 × 243,5 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével

SS114_Adoration_1982_600dpi

Sean Scully: Adoráció (Adoration), 1982, olaj, vászon, lenvászon, fa; 274,3 × 396,2 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Alan Zindman

R-SSp91 05_Mariana_1991_300dpi

Sean Scully: Mariana, 1991, olaj, lenvászon; 243,8 × 213,4 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Christoph Knoch

R-SSp70 03_Backcloth_1970_500dpi

Sean Scully: Háttérfüggöny (Backcloth), 1970, akril, vászon; 198 × 304,8 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével

R-SS3742_Black Square_2020_300ppi

Sean Scully: Fekete négyzet (Black Square), 2020, olaj, alumínium; 215,9 × 190,5 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Elisabeth Bernstein

R-SS1378_M364_Wall of Light Zacatecas_2010_300ppi

Sean Scully: Fényfal Zacatecas (Wall of Light Zacatecas), 2010, olaj, lenvászon; 279,8 × 350,4 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Christoph Knoch

08-SS2898_M745_Oisin Sea Green_2016_300dpi

Sean Scully: Oisín tengerzöld (Oisín Sea Green), 2016, olaj, alumínium; 216 × 190,5 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Christoph Knoch

07-SS3526_Figure Abstract and Vice Versa_2019_300dpi

Sean Scully: Figura absztrakt és vice versa (Figure Abstract and Vice Versa), 2019, olaj, alumínium; 299,7 × 381 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Elisabeth Bernstein

07-SS2510_M526_Landline Field_2014_300dpi

Sean Scully: Tájvonal mező (Landline Field), 2014, olaj, alumínium; 216 × 190,5 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Christoph Knoch

03-SSp87 13_Emty Heart_1987_300dpi

Sean Scully: Üres szív (Empty Heart), 1987, olaj, lenvászon; 182,9 × 182,9 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Robert Bean

03-SS3248_What Makes Us Too_2017_300dpi_installation

Sean Scully: Mi tesz minket is (What Makes Us Too), 2017, olaj, akril, olajpasztell, alumínium; 299,7 × 571,5 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Robert Bean

01-SSp02 133_Vincent_2002_600dpi

Sean Scully: Vincent, 2002, olaj, lenvászon; 190,5 × 203,2 cm, magángyűjtemény
© Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Zindman/Fremont

A tárlat címe Scully egy különös szépségű sorozatát, az Átutazó-festményeket idézi. A műveken képalapba beékelődik egy másik kép (a művész kifejezésével inset), amely minden esetben elcsúszik a kompozíció függőleges szimmetriatengelyétől. Mintha elmozdult volna, mintha mozgásban lenne. Az insetek értelmezhetők elidőző, mozgásban lévő figurákként, magányos emberalakokként, amelyek áthaladnak a horizonton. „Az inset, vagyis a belső, egy átutazó egy nagyobb struktúrában, amely asszociálni enged az anyára és a gyermekre, valamire, amit egy nagyobb dolog tart és véd” – fogalmazott a művész. Az utazás, illetve az anya és a gyermek asszociációja egyfajta életmetaforává avatja a képsík és az inset kapcsolatát: Scully az időben változó formák-alakzatok útját, alakulását, a konstellációk módosulását mutatja fel a művein. Mindez személyes tapasztalatokkal és emlékekkel is összefügg: talán az utazás, az emigráció szerepére is utal az ír származású, Angliában nevelkedő, majd Amerikában letelepedő, később pedig Európába időről időre visszatérő művész életútjában, ugyanakkor a változó konstellációk folyamatos keresésének igényére is vonatkozik.

1_Passenger_20201109_SCULLY_ENT_07

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Az átutazó)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

2_Figure_Abstract_20201109_SCULLY_ENT_02

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Figura/absztrakt)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

3_Supergrids_20201014_ENT_26

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Szuperrácsok)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

3_Supergrids_20201109_SCULLY_ENT_03

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Szuperrácsok)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

4_Hidden_Narratives_20201014_ENT_22

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Rejtett narratívák)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

5_Sensual_Constructions_20201014_ENT_20

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Érzéki konstrukciók)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

5_Sensual_Constructions_20201014_ENT_21_internal_use_only

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Érzéki konstrukciók)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

6_In_Dialogue_Bonnard_20201014_ENT_03

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Párbeszédben #1, Puha élek)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

7_In_Dialogue_Van_Gogh_20201014_ENT_04_internal_use_only

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Párbeszédben #2, Színmezők)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

7_In_Dialogue_Van_Gogh_20201014_ENT_06

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Párbeszédben #2, Színmezők)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

8_Windows_and_Figures_20201014_ENT_11

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Ablakok és alakok)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

8_Windows_and_Figures_20201014_ENT_14

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Ablakok és alakok)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

9_Architecture_of_Light_20201014_ENT_29_internal_use_only

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Fényarchitektúrák)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

9_Architecture_of_Light_20201014_ENT_30

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Fényarchitektúrák)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

10_Uninsideout_20201014_ENT_35_internal_use_only

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Kibefordítva)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

10_Uninsideout_20201014_ENT_39

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Kibefordítva)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

11_Madonna_Series_20201014_ENT_41

Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás (szekció: Figura absztrakt és vice versa)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, kiállítási enteriőr
© Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria / Soltész Vince

Scully egyfajta érzelmi geometriát alakított ki az évek során, amelyet az ösztönösség és az intellektuális reflexió dinamikája jellemez. A kiállítás azt vizsgálja, hogy Scully miképpen értelmezi újra az absztrakció hagyományait és tágítja ki a fogalmát: művészetének perspektívájából szemlélve a festészet történetére és a klasszikus alkotásokra is másképp tekinthetünk.

Nemcsak a kiállítás, hanem a hozzá kapcsolódó angol, illetve magyar nyelvű katalógus is átfogó képet nyújt Sean Scully művészetéről: a kiadvány szerzői a kiállítás kurátora (Fehér Dávid) mellett Sean Scully életművének kiemelkedő szakértői (David Carrier, Kelly Grovier, Raphy Sarkissian, Arthur C. Danto), mindemellett a kötet gazdag válogatást közöl Sean Scully saját írásaiból is, amelyek közül több most jelenik meg első alkalommal.

Az alábbi oldalon a kiállításhoz kapcsolódó videós tartalmakat gyűjtöttük össze.

A Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállításhoz kapcsolódó magyar és angol nyelvű katalógus készült, mely megvásárolható a MúzeumShopban és online a MúzeumShop oldalán.

Kurátor: Fehér Dávid

 

A kiállítás kiemelt támogatója az MVM Csoport.

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Sean Scully: Arábia, 1981

Scully 1969-ben Marokkóba utazott, ahol rendkívül mély benyomást tettek rá a csíkozott textíliák repetitív struktúrái, a felületeket beborító sávos ornamentika ritmusa és zeneisége. Az Európán kívüli kultúrákból származó vizuális elemek és zenei motívumok mellett szintén napjainkig meghatározók Scully művészetében az irodalmi referenciák, különös tekintettel olyan szerzőkre, mint Samuel Beckett és James Joyce. Az Arábia című festményen visszaköszön a marokkói textíliák csíkozásának zenei ritmikája, ám a motívum James Joyce-nak a festménnyel azonos című novellájára is visszavezethető. Az írásban egy dublini fiú egy enigmatikus „arábiai” bazárról álmodozik, ahonnan ajándékot ígért szerelmének. Scully 1981-ben alkotta meg ezt a festményt – abban az évben, amikor alapjaiban gondolta újra saját geometrikus művészetét: az absztrakció tisztaságát elbizonytalanítva hozta vissza a figurális képzettársításokat és a kultúrtörténeti referenciákat festészetébe.

Sean Scully: Éjféli tükör, 2008

Pályája során Scully sajátos ikonográfiát alakított ki, amely redukált formakészletből építkezik. A falak, az ablakok, a figurák és a tájak mellett meghatározó motívumai közé tartoznak a tükrök. A tükör és a tükröződés motívuma visszavezethető a művész olyan kulcsműveiig, mint a mitologikus történetet idéző Narcissus (1984). Később Scully megteremtette a tükröződés képi megfelelőjét: az eltérő vastagságú, „elcsúszó” sávrendszereket egymás mellé rendelő diptichonformát. A megkettőzés, a „Vita duplex” jelentőségét maga a művész is nyomatékosította, amikor W. B. Yeats sorát idézte: „Egyetlen elme sem képes alkotni, amíg nincs kettéosztva”. A Scully által teremtett tükörstruktúrák dialektikus alakzatok, amelyek a mimézisre mint absztrakt struktúrára utalnak; gyakran emberi kapcsolatokat is leképeznek, mindamellett, hogy látványemlékekre és konkrét napszakokra is visszavezethetők, amint erre az Éjféli tükör címe is utal.

Sean Scully: Figura absztrakt és vice versa, 2019

Scully újabb figurális alkotásai között kulcsfontosságú a Figura absztrakt és vice versa című festmény. A mű diptichon, és ennyiben akár a Tükör-festmények módosított változatának is tekinthető. Akár a Mi tesz minket is című festmény esetén, a kompozíció ezúttal is az össze nem illő elemek társítására épül. Scully két képtáblát rendel egymás mellé: egy (absztrakt) landline-t (tájvonalat) szembesít egy tájba helyezett (tárgyias) emberalakkal. Mindkét képmező felületét két-két ponton inset szakítja meg. Felül az inset mindkét oldalon a folytatja képalapot, alul viszont felcserélődik, sajátos kiazmust eredményezve. Mintha felszakadna a kép szövete, és megnyílna mögötte egy másik valóságszint: az ablakokon keresztülnézve feltárul a tájvonal mögött az ember, az ember mögött a tájvonal. A két tükörszimmetrikus mező kölcsönösen át- és újraértelmezi egymást. A bal oldali kép izzó tengerparti tájként olvasható, a figurális képmező pedig mintha erre az elvont tájra közelítene rá. A művész fia, Oisín szinte absztrakt tisztaságú sárga-kék színmezők között játszik, amelyek a bal képfél tájvonalának sárga-kék mezőihez hasonlatosak. Scully ezúttal nem egy létező figuratív struktúrát absztrahál, hanem konkretizálja saját absztrakt formarendszereit – pontosabban az absztrakció és figuráció szintéziseként is értelmezhető dialektikus struktúrát teremt.

Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás

2020. október 14. - 2021. május 30.

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk